Evangélium. Húsvéti örömhír.
Én vagyok a feltámadás és az élet. (Jn 11,25.)
Ti vagytok a világ világossága! (Mt 5,14.)
Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket. (Mt 4,19.)
Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. (Lk 2,11.)
Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16.)
Miért is jött Jézus a Földre?
Azért, hogy a sötét világban lássunk a világ világossága által? Azért, hogy utat mutasson számunkra, hogy jó pásztorként vezessen? Azért, hogy helyreálljon a kapcsolat Isten és ember között?
Előadásomban a feltett kérdésre a hallgatósággal együtt keressük a választ. Jézus földi életének fontos eseményeit, fordulópontjait nézzük végig, a születéstörténettől a feltámadásig. Olyan ismerős történetek jelennek meg Máté és Lukács evangéliumából, melyek segítenek egy átfogó képet alkotni Jézusról. A történetek átvitt értelmű szemléltetéséhez kémiai és fizikai kísérleteket használunk. Ezek segítségével a hallgatóság szinte átélheti a korabeli eseményeket, látva a születéstörténet csillagát, vagy tanítványként ülve az utolsó vacsorán. Az előttünk zajló egyszerű kísérletek, a közben elhangzó bibliai idézetek és azok magyarázata egy olyan különleges hangulatú Isten-élményt nyújt, ami a megszokottól eltérő környezetben gondolkodtat el minket Isten szeretetének Jézusban megvalósuló kinyilatkoztatásáról.
Nézzük kicsit részletesebben:
Az Isten és ember között kezdetben meglévő egységet a bűneset következtében kialakult kétség, vagyis az ember bizalmatlansága váltotta fel. Ezzel megnehezítettük a teremtőnkhöz való visszatalálásunkat. Pedig Isten vár minket, hiszen a mennyországot készítette számunkra. Hogy atyai szeretetét bizonyítsa, többször is kötött az emberrel szövetséget, de egyik sem bizonyult sikeresnek. Ezért úgy döntött, hogy egyszülött fiát küldi el hozzánk, közénk, értünk, „hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”.
A bevezető gondolatok után először a születéstörténet bölcseit és pásztorait idézzük meg két bemutatott kísérlettel, majd tanítványként minket is megszólít Jézus a saját „hálóink” mellett.
A Hegyi beszéd tanításai közül hangzik fel néhány, majd beszállunk a hajóba, ami viharba kerül… Közvetlen közelről látjuk megelevenedni Jairus leányát, és a mennyek országáról szóló ismerős példázatok tanulságos, vagy éppen vicces ábrázolásával is találkozhatunk.
Az utolsó vacsorán Jézus vérének tisztító erejét tapasztalhatjuk meg egy egyszerű kísérlet során, majd megjelenik a keresztrefeszítés motívuma is. Szinte mi is ott ülünk a tanítványokkal csalódottan, kétségek és félelmek között, amire válaszként a feltámadást szimbolizáló kísérlet látványa adja meg a feloldozást, az örömhírt.
